Fenntartható munkahely = Boldogabb bolygó? – avagy a munkahelyi kultúra szerepe a környezetvédelemben

Vendégszerzőnk, Danka Csilla írása.

Nem is hinnénk, de munkahelyi kultúra és a fenntarthatóság több ponton is összekapcsolódik. A nyugati világban az időnk körülbelül egynegyedét (40 órás munkahét alapján számolva) munkával töltjük. Ezért is számít, hogyan van kialakítva a munkakörnyezetünk: szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos eszközök, illetve olyan környezettudatos megoldások, mint a távmunka lehetőség*, a zöld közlekedési eszközök, vagy a fenntartható beszerzések – mind számítanak.
Az irodai rutin szokásokat formál, ami fenntarthatóbb viselkedésre is inspirálhat akár otthon is. Ez egyfajta sokszorozó hatást (ripple-effect) hozhat létre.

Ugyanakkor a fenntarthatóságra nem (csak) a komposztáló robotoknak (amik egyébként tényleg elég menők), a LED-izzóknak vagy az elektromos céges járműveknek van hatása. Az igazi különbséget a kultúra jelentheti.

Miért számít a kultúra?

A munkahelyeden képviselheted az ötleteidet, az értékeidet, és valódi változást érhetsz el? Felelős vagy a döntéseidért? Vagy egy olyan környezetben dolgozol, ahol minden lépésed meg van szabva: ahol nem csak az van meghatározva, hogy mi a feladatod, de azt is megmondják, hogyan végezd el? Javaslataid gyakran a „sajnáljuk, de nem” falakba ütköznek?

Sok szervezetben a döntések messze a dolgozók feje fölött születnek. A felelősség mindig máshol van. És az alulról jövő kezdeményezések ellenére semmi sem változik – éveken, évtizedeken át.

Ahogy a családi mintáink vagy a társadalmi normák, úgy a munkahelyi kultúra is formálja azt, hogyan gondolkodunk, cselekszünk – vagy épp hogyan nem cselekszünk.
Ha valaki folyamatosan azt hallja, hogy „ez nem a te dolgod”, vagy minden próbálkozása hiábavaló, előbb-utóbb elveszti a tetterejét, motivációját a változtatásra. Ami kihathat más életterületekre is.

Ha egy szervezet elutasítja a változást, az ott dolgozók hozzászoknak ahhoz, hogy ne változtassanak.

És hol van ma égető szükség motivációra, alkalmazkodóképessége, új ötletekre és változtatásra?
A fenntarthatóság és környezeti felelősségvállalás területén.

Olyan korban élünk, ahol gyors, bátor és kreatív lépésekre van szükség az éghajlatváltozás és a fenntarthatósági kihívások kezeléséhez. Azok a munkahelyi (oktatási) kultúrák, amelyek lassúak, rugalmatlanok, és nem adnak teret a kezdeményezésnek, nemcsak a vállalatot tartják vissza – hanem mindannyiunkat: az emberiséget.

A felhatalmazó kultúra kialakítása nemcsak egy divatos vezetői eszköz, vagy egy újabb módszer arra, hogy több munkát végeztessünk el kevesebb idő alatt. Nem csak hatékonyságról vagy piaci előnyről van szó (bár kutatások szerint jobb teljesítményhez, nagyobb elköteleződéshez és elégedettséghez vezet a felhatalmazó kultúra).

A felhatalmazó kultúra valójában arról szól, hogy támogatjuk az embereket abban, hogy felnőttként viselkedjenek:
Hogy van beleszólásuk, hogy felelősséget tudnak vállalni, hogy számít, amit tesznek – a munkahelyen, a közösségükben, az életükben.

Szóval… hogyan ünnepeljük a Föld Napját?

Törölhettek régi e-maileket, hogy csökkentsétek a digitális lábnyomotokat, ültethettek fákat egy csapatépítő eseményen. Ezek kedves, hasznos gesztusok.

De talán a legnagyobb lépés, amit vezetőként tehetsz:
Hatalmazd fel az embereidet. Hagyd őket cselekedni, törődni. Hagyd őket formálni a jövőt.

Boldog Föld Napját!

*nincs egybehangzó vélemény arról, hogy melyik munkavégzési típus (a home office, az irodai munka, vagy a hibrid munkavégzés) a legkörnyezetbarátabb megoldás.